A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Az Oscar-jelölt Dev Patel (Oroszlán, Gettómilliomos) ezzel a lenyűgöző akcióthrillerrel mutatkozik be rendezőként, amellett, hogy ő alakítja a címszereplőt, aki bosszút akar állni anyja meggyilkolásáért a város korrupt vezetőin, akik szisztematikusan sanyargatják a szegényeket és a kiszolgáltatottakat. A filmet a majomfejű és majomfarkú Hanumán legendája ihlette, aki az erő és a bátorság megtestesítője. Patel alakítja a névtelen, csak kölyökként emlegetett fiatalembert, aki sanyarú életét egy titkos harcos klubban tengeti, ahol estéről estére gorillamaszkot viselve véresre vereti magát a népszerűbb harcosokkal. Sok esztendőn át fojtja el dühét, mígnem megtalálja a módját, hogyan furakodjon be a város bűnös elitjének tagjai közé. Amikor feltör benne egy gyermekkori trauma, rejtélyes módon megsebesült kezei szinte önálló életre kelve megtorló hadjáratba kezdenek azok ellen, akik mindent elvettek tőle… Az izgalmas és látványos harci és üldözős jelenetekkel megspékelt Majomember Patel eredeti története alapján készült, a forgatókönyvet pedig Paul Angunawela és John Collee (Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán) közreműködésével írta.
Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk „Amikor a kívánságok valóra válnak.” A Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk címmel március 28-án jelenik meg a mozikban. Az egyik legsikeresebb magyar gyerekfilm-sorozat hatodik része, a korábbi mozifilmekhez hasonlóan, elsősorban a 2-6 éves gyerekeket szólítja meg. Az idén 20 éves sorozatból készült mozifilm ezúttal is 13 részes meseválogatás, 13 új kaland a régi, jól ismert szereplőkkel, és néhány vadonatúj karakterrel. A sorozat két főszereplője: Bogyó a csigafiú és Babóca a katicalány. Barátaikkal, a közel 100 egyénített kis állatszereplővel minden epizódban felfedezik környezetüket, az erdők, mezők és vizek világát. Eközben sok mindent meg-tanulnak egymásról, a közösségről és saját magukról is. A korábbi évadok epizódjaihoz hasonlóan a Bogyó és Babó-ca 6. – Csengettyűk is csupa olyan mesét tartalmaz, amely a korosztály tagjai számára ismerős élményekre, kihívásokra, érzésekre épül.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Az Oscar-jelölt Dev Patel (Oroszlán, Gettómilliomos) ezzel a lenyűgöző akcióthrillerrel mutatkozik be rendezőként, amellett, hogy ő alakítja a címszereplőt, aki bosszút akar állni anyja meggyilkolásáért a város korrupt vezetőin, akik szisztematikusan sanyargatják a szegényeket és a kiszolgáltatottakat. A filmet a majomfejű és majomfarkú Hanumán legendája ihlette, aki az erő és a bátorság megtestesítője. Patel alakítja a névtelen, csak kölyökként emlegetett fiatalembert, aki sanyarú életét egy titkos harcos klubban tengeti, ahol estéről estére gorillamaszkot viselve véresre vereti magát a népszerűbb harcosokkal. Sok esztendőn át fojtja el dühét, mígnem megtalálja a módját, hogyan furakodjon be a város bűnös elitjének tagjai közé. Amikor feltör benne egy gyermekkori trauma, rejtélyes módon megsebesült kezei szinte önálló életre kelve megtorló hadjáratba kezdenek azok ellen, akik mindent elvettek tőle… Az izgalmas és látványos harci és üldözős jelenetekkel megspékelt Majomember Patel eredeti története alapján készült, a forgatókönyvet pedig Paul Angunawela és John Collee (Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán) közreműködésével írta.
Carte Rouge – Vörös térkép /színes magyar dokumentum-játékfilm // A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.
Carte Rouge – Vörös térkép /színes magyar dokumentum-játékfilm // A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.
Roy Freemannek (Russell Crowe), az emlékezetvesztéssel küzdő volt gyilkossági nyomozónak egy korábbi ügy kerül a látóterébe, amire szintén nem emlékszik. Mivel egy halálsoron várakozó ártatlan ember élete a tét, Freemannek össze kell szednie az évtizedes gyilkossági ügy brutális bizonyítékait. Az eltemetett titkok és árulások gonosz hálója, amely a nyomozása során feltárul, a saját múltjához látszik kapcsolódni. Csak az ösztöneiben bízhat, míg végül szembesül a dermesztő igazsággal. Ám néha az a legjobb, ha a vérebeket hagyjuk tovább szunnyadni.
Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal.
Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk „Amikor a kívánságok valóra válnak.” A Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk címmel március 28-án jelenik meg a mozikban. Az egyik legsikeresebb magyar gyerekfilm-sorozat hatodik része, a korábbi mozifilmekhez hasonlóan, elsősorban a 2-6 éves gyerekeket szólítja meg. Az idén 20 éves sorozatból készült mozifilm ezúttal is 13 részes meseválogatás, 13 új kaland a régi, jól ismert szereplőkkel, és néhány vadonatúj karakterrel. A sorozat két főszereplője: Bogyó a csigafiú és Babóca a katicalány. Barátaikkal, a közel 100 egyénített kis állatszereplővel minden epizódban felfedezik környezetüket, az erdők, mezők és vizek világát. Eközben sok mindent meg-tanulnak egymásról, a közösségről és saját magukról is. A korábbi évadok epizódjaihoz hasonlóan a Bogyó és Babó-ca 6. – Csengettyűk is csupa olyan mesét tartalmaz, amely a korosztály tagjai számára ismerős élményekre, kihívásokra, érzésekre épül.
Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életreszóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét. A Robotálmok Sara Varon világhírű képregényének filmadaptációja. A Robotálmok világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján Cannes-ban volt. Ezt követően az alkotás szerepelt a világ legrangosabb animációsfilm fesztiválja, az Annecy Nemzetközi Animációsfilm Fesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb film díját. Az alkotás Európai Filmdíjat nyert a legjobb animációs film kategóriában. A Robotálmok emellett szerepel az Oscar-díj animációs film kategóriájának szűkített listáján és esélyes az Oscar-jelölésre. Az animációt négy kategóriában jelölték a Spanyol Filmakadémia Goya-díjára (animációs film, vágás, adaptált forgatókönyv, zene). Pablo Berger a kortárs spanyol film egyik legjelentősebb alkotója, aki olyan díjnyertes filmeket készített korábban, mint a Torremolinos 73 – Szex, hazugság, super 8-as, a Hófehérke és az Abrakadabra.
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.