Amikor egy szigorúan titkos fegyver zsoldosok kezébe kerül, a CIA különleges ügynöke, Mace Brown (Jessica Chastain), úgy dönt, maga köré gyűjti a legprofibb kémeket, és velük együtt száll szembe az ellenséggel. Mace beszervezi Marie-t (Diane Kruger), a német ügynököt, Khadijah-t (Lupita Nyong’o), az MI6 egykori számítógépes guruját, és Gracielát (Penélope Cruz), a kolumbiai hírszerzés pszichológusát. A mindenre elszánt csapat halálos bevetésre indul, hogy visszaszerezzék a gyilkos eszközt, és elejét vegyék egy világméretű háború kirobbanásának. A Párizstól Marokkón át egészen Sanghajig tartó ütős akciók során egy rejtélyes nő, Lin Mi Sheng (Bingbin Fan) is felbukkan, aki szintén a fegyver nyomában jár. Mace és szövetségesei végleg ki akarják iktatni a kegyetlen ellenséget, ám ehhez a brutális hadjárathoz mindent kockára kell tenniük…

A világsikerű játék és filmes franchise eddig izgalmas volt és szórakoztató: most már aktuális is. Az Umbrella Corporation nevű gyógyszergyártó óriásvállalat központja valaha élettel teli, pezsgő város volt. Racoon City ma elhagyott, néptelen romvidék. A felszínen. De lenn a mélyben készülődik valami, ami erősebb és gonoszabb mindannál, amit a gyár eddig a világra szabadított. És ha elindul, az a már így is sokat szenvedett föld lakóinak végét jelentheti. De van néhány túlélő, aki nem hajlandó olcsón adni a bőrét. És azt sejtik, hogy ha bejutnak az Umbrella föld alatti központjába, és rátalálnak a cég néhány féltve őrzött, az elszabadult fertőzéssel kapcsolatos titkára, akkor eséllyel szállnak szembe a gonosszal.

Az Illumination nagy sikerű, zenés animációs filmje folytatódik nagy álmokkal és káprázatos slágerekkel, hiszen az elszánt koala, Buster Moon, és az ő állati sztárcsapata az eddigi leglátványosabb szuperműsorukra készülnek… a világ szórakoztatóiparának csillogó fővárosában. Csak egy bökkenő van: először meg kell győzniük a világ legzárkózottabb rocksztárját (az eredetiben a legendás ikon, Bono a hangja), hogy csatlakozzon hozzájuk. Buster és csapata sikerre vitte az Újhold Színházat, de Buster nagyobb trófeát szemelt ki magának: új műsorral akar előrukkolni a Kristálytorony Színházban a csillogó-villogó Redshore Cityben. Ám összeköttetések híján Buster és társulata kénytelen belopni magát a világhíres Crystal Entertainment irodáiba, ahol a főnök egy könyörtelen farkas mogul, Jimmy Crystal. A kis csapat kétségbeesetten próbálja felkelteni Mr. Crystal figyelmét, és Günter előáll egy elképesztő spontán ötlettel, amelyhez aztán Buster is gyorsan csatlakozik: azt ígérik, hogy az új műsor sztárja a rocklegenda oroszlán, Clay Calloway lesz. A gond csak annyi, hogy Buster még sosem találkozott Clayjel, aki elzárkózott a világtól már több, mint egy évtizede, amikor elveszítette feleségét, és azóta színét sem látták… Miközben Günter segít Busternek megálmodni egy nem is evilági színházi remekművet, és miközben egyre nagyobb a nyomás (és a fenyegetés) Mr. Crystal részéről, Buster nekivág, hogy felkutassa Clayt, és rábeszélje, hogy térjen vissza a színpadra. Ami Buster világsikerről szőtt álmodozásának indul, olyan érzelmes utazássá alakul, amely bizonyítja, hogy a zene ereje képes meggyógyítani a legbánatosabb szívet is

Huszonöt évvel azután, hogy Woodsboro csendes kisvárosát brutális gyilkosságsorozat rázta meg, egy új gyilkos ölti magára a maszkot, hogy egy csapat tinédzsert kiszemelve felszínre hozza a település véráztatta múltjának titkait.

Rembrandt, a meghitt portrék mestere még ma is, több mint 350 évvel a halála után képes megrengeti a műtárgypiacot, művészetbarátok generációi, egész nemzetek vannak oda festményeiért. Az arisztokraták gyönyörködnek műveiben, a szakértők kinyilatkoztatásokat tesznek róluk, a műtárgykereskedők vizslatnak utánuk, a gyűjtők vadásznak rájuk, míg a múzeumok versengenek értük. Az én Rembrandtom című kivételes dokumentumfilm minden eddiginél mélyebbre ás a Régi Mesterek művészetében, és megkísérli feltárni a festőfejedelmek motivációit. Az én Rembrandtom olyan izgalmas történetmorzsákkal szegez a vászonhoz, amelyek a Rembrandt festmények iránti megszállottságból fakadnak, nem egyszer drámai, váratlan végkifejlettel. Szenvedélyes műgyűjtők, mint a holland Eijk és Rose-Marie De Mol van Otterloo, az amerikai Thomas Kaplan és a skót Buccleuch herceg vall Rembrandt festményeikhez fűződő szoros kapcsolatukról, majd a Rijksmuseum és a Louvre nyílt összecsapásának lehetünk tanúi, amikor a francia Eric de Rothschild báró eladásra kínál két Rembrandt portrét.A film végigkíséri a holland arisztokrata műkereskedő Jan Sixet, amint nem is egy, hanem rögtön két „új” Rembrandt portré szerzőségét bizonyítja, ezzel beteljesítve gyerekkori álmát. Amikor azonban azzal vádolják, hogy megszegte egyik kereskedőtársával kötött korábbi egyezségét, minden elveszni látszik. Oeke Hoogendijk, Az új Rijksmuseum című, 2014-es, több díjat is elnyert film rendezőnője új dokumentumfilmje, Az én Rembrandtom páratlan alapossággal tárja fel, hogy mitől is ennyire különlegesek a holland festőóriás munkái, amelyek a mai napig művészetbarátok millióit képesek rabul ejteni

Füge egy vidéki gimnáziumban tanul, elvált szüleit ritkán látogatja. Barátaival sikeres zenekart alakítanak. Szerelmes lesz osztálytársnöjébe, Ágotába. Amikor feltünik a lány régi, felnött udvarlója, Füge elöször öngyilkos akar lenni, végül csak szakít a lánnyal. Apjához megy tanácsot kérni. A férfi bemutatja öt egy nönek, aki bevezeti a szeretkezés rejtelmeibe. Ágota szereti Fügét, végre egymásra találnak. A lány teherbe esik, de el akarja vetetni a gyereket. Füge most anyjához fordul. Ott találja apját is, az asszony ugyanis halálos beteg. Füge visszamegy Ágotához, s a lány úgy dönt, hogy megtartja a gyereket. Füge feleségül akarja venni. Elutaznak, hogy bemutassa öt az édesanyjának, de mire odaérnek, az anya már meghalt.

A húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie (Renate Reinsve) története zajos sikert aratott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb színésznő díját, majd a világ fesztiváljait bejárva mindenhol újabb rajongókat gyűjtött. Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez. Joachim Trier legújabb alkotását nevezte Norvégia a 2022-es Oscar-díjátadóra. A filmet a kritikusok az elmúlt évek legjobb romantikus filmjének tartják, főszerepében az elbűvölő Renate Reinsve egészen lehengerlő alakítást nyújt.

Rembrandt, a meghitt portrék mestere még ma is, több mint 350 évvel a halála után képes megrengeti a műtárgypiacot, művészetbarátok generációi, egész nemzetek vannak oda festményeiért. Az arisztokraták gyönyörködnek műveiben, a szakértők kinyilatkoztatásokat tesznek róluk, a műtárgykereskedők vizslatnak utánuk, a gyűjtők vadásznak rájuk, míg a múzeumok versengenek értük. Az én Rembrandtom című kivételes dokumentumfilm minden eddiginél mélyebbre ás a Régi Mesterek művészetében, és megkísérli feltárni a festőfejedelmek motivációit. Az én Rembrandtom olyan izgalmas történetmorzsákkal szegez a vászonhoz, amelyek a Rembrandt festmények iránti megszállottságból fakadnak, nem egyszer drámai, váratlan végkifejlettel. Szenvedélyes műgyűjtők, mint a holland Eijk és Rose-Marie De Mol van Otterloo, az amerikai Thomas Kaplan és a skót Buccleuch herceg vall Rembrandt festményeikhez fűződő szoros kapcsolatukról, majd a Rijksmuseum és a Louvre nyílt összecsapásának lehetünk tanúi, amikor a francia Eric de Rothschild báró eladásra kínál két Rembrandt portrét.A film végigkíséri a holland arisztokrata műkereskedő Jan Sixet, amint nem is egy, hanem rögtön két „új” Rembrandt portré szerzőségét bizonyítja, ezzel beteljesítve gyerekkori álmát. Amikor azonban azzal vádolják, hogy megszegte egyik kereskedőtársával kötött korábbi egyezségét, minden elveszni látszik. Oeke Hoogendijk, Az új Rijksmuseum című, 2014-es, több díjat is elnyert film rendezőnője új dokumentumfilmje, Az én Rembrandtom páratlan alapossággal tárja fel, hogy mitől is ennyire különlegesek a holland festőóriás munkái, amelyek a mai napig művészetbarátok millióit képesek rabul ejteni

A korábban Oscar-jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi – a legjobb film-jelölés, 1998) megható új filmjében a szeretet erejéről mesél. A harmincas évei közepén járó egyedülálló apa, John (James Norton) a lehető legtöbbet szeretné a kisfiának nyújtani. Amikor a férfi megtudja, hogy egy betegség miatt csupán néhány hónapja van hátra, kétségbeesett keresésnek indul, hogy új szülőket találjon, és biztosítsa a gyermeke jövőjét az ő halála utáni időkre is. A szívbemarkoló és felemelő alkotásban egy írországi, egyszerű munkás mutat példát sokaknak felelősségtudatból, önzetlenségből és a szeretet erejéből. A valós események nyomán készült film a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, majd számos díjat nyert a világ különböző fesztiváljain.

A húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie (Renate Reinsve) története zajos sikert aratott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb színésznő díját, majd a világ fesztiváljait bejárva mindenhol újabb rajongókat gyűjtött. Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez. Joachim Trier legújabb alkotását nevezte Norvégia a 2022-es Oscar-díjátadóra. A filmet a kritikusok az elmúlt évek legjobb romantikus filmjének tartják, főszerepében az elbűvölő Renate Reinsve egészen lehengerlő alakítást nyújt.

Lucy egy kiadó társigazgatójának asszisztenseként dolgozik, és próbál felfelé törni a ranglétrán. Ebben jócskán megnehezíti a dolgát a vele szemben ülő ambiciózus Joshua, akivel ki nem állhatják egymást, amit nem is rejtenek véka alá: különböző passzív-agresszív játékaikkal az őrületbe kergetik nem csak a másikat, de munkatársaikat is. Kettejük viszonya azonban akkor kezd el igazán komplikálódni, mikor a gyűlölet mellett a vonzalom is begyűrűzik a kapcsolatukba.

Dr. James Murray, az Oxford English Dictionary szerkesztője többéves levelezést követően 1896-ban úgy dönt, meglátogatja a szótár legtermékenyebb és legprecízebb önkéntesét, aki mintegy tízezer szócikkel, idézettel és példamondattal járult hozzá a 19. század egyik legnagyobb intellektuális vállalkozásának elkészítéséhez. Az önkéntes, bizonyos William Chester Minor, a levelezési címe alapján a Broadmoor Elmegyógyintézet lakója a berkshire-i Crowthorne falucska közelében. Murray gyanútlan, úgy vélte, a magának való különc, aki egyetlen oxfordi fogadáson sem jelent meg, bizonyára az intézet egyik dolgozója. Érkezése után már épp hálálkodni kezdene az igazgatónak, amikor az közli vele, hogy nem ő, hanem az egyik ápolt küldte a számtalan levelet.

Az emberiséget egy mindent elsöprő katasztrófa fenyegeti, amikor egy sötét, titokzatos erő eltéríti a Holdat a pályájáról, és közvetlenül a Föld felé löki. A becsapódás elkerülhetetlennek tűnik, a bolygó végveszélyben van. A káosz, és totális pánik közepette a NASA vezetője, és egykori űrhajósa, Jo Fowler (Halle Berry) egy meghökkentő teóriával áll elő, ami a megmenekülést jelentheti mindenki számára. Fowler összeáll az elszánt űrhajóssal, Brian Harperrel (Patrick Wilson), és az összeesküvés-elméletek szakértőjével, K. C. Housmannal (John Bradley), hogy egy lehetetlennek tűnő küldetésen mentsék meg a világot. Ám arra egyikük sincs felkészülve, ami a Holdon vár rájuk…

Az utazócirkusznál dolgozó Stanton Carlisle becsvágyó férfi, aki néhány jól megválasztott szóval tehetségesen manipulálja az embereket. Találkozik egy pszichiáternővel, akiről rövidesen kiderül, hogy talán még nála is veszedelmesebb.

A film főszereplője Arnold, a többszörösen kitüntetett tűzoltó, akinek egy balul elsülő romantikus lánykérés következtében összeomlik az élete. Korábbi érdemeire való tekintettel kihelyezik egy karácsonyi vásárba ügyeletes tűzoltónak, ahol egy iskolai előadás előkészületeibe csöppen. Arnold utálja ezt a helyzetet: a karácsonyi felhajtást álszentnek, a műsort pedig idegesítőnek tartja. De a kezdeti csaták után megbékél a vásár furcsa árusaival és a gyerekelőadás szétszórt rendezőjével, Eszterrel. Az érzelmileg felfokozott karácsonyi készülődés lassan rádöbbenti, nem csupán a tériszonyát kell legyőznie, hogy új életet kezdhessen.

Az emberiséget egy mindent elsöprő katasztrófa fenyegeti, amikor egy sötét, titokzatos erő eltéríti a Holdat a pályájáról, és közvetlenül a Föld felé löki. A becsapódás elkerülhetetlennek tűnik, a bolygó végveszélyben van. A káosz, és totális pánik közepette a NASA vezetője, és egykori űrhajósa, Jo Fowler (Halle Berry) egy meghökkentő teóriával áll elő, ami a megmenekülést jelentheti mindenki számára. Fowler összeáll az elszánt űrhajóssal, Brian Harperrel (Patrick Wilson), és az összeesküvés-elméletek szakértőjével, K. C. Housmannal (John Bradley), hogy egy lehetetlennek tűnő küldetésen mentsék meg a világot. Ám arra egyikük sincs felkészülve, ami a Holdon vár rájuk…

Az utazócirkusznál dolgozó Stanton Carlisle becsvágyó férfi, aki néhány jól megválasztott szóval tehetségesen manipulálja az embereket. Találkozik egy pszichiáternővel, akiről rövidesen kiderül, hogy talán még nála is veszedelmesebb.

Rembrandt, a meghitt portrék mestere még ma is, több mint 350 évvel a halála után képes megrengeti a műtárgypiacot, művészetbarátok generációi, egész nemzetek vannak oda festményeiért. Az arisztokraták gyönyörködnek műveiben, a szakértők kinyilatkoztatásokat tesznek róluk, a műtárgykereskedők vizslatnak utánuk, a gyűjtők vadásznak rájuk, míg a múzeumok versengenek értük. Az én Rembrandtom című kivételes dokumentumfilm minden eddiginél mélyebbre ás a Régi Mesterek művészetében, és megkísérli feltárni a festőfejedelmek motivációit. Az én Rembrandtom olyan izgalmas történetmorzsákkal szegez a vászonhoz, amelyek a Rembrandt festmények iránti megszállottságból fakadnak, nem egyszer drámai, váratlan végkifejlettel. Szenvedélyes műgyűjtők, mint a holland Eijk és Rose-Marie De Mol van Otterloo, az amerikai Thomas Kaplan és a skót Buccleuch herceg vall Rembrandt festményeikhez fűződő szoros kapcsolatukról, majd a Rijksmuseum és a Louvre nyílt összecsapásának lehetünk tanúi, amikor a francia Eric de Rothschild báró eladásra kínál két Rembrandt portrét.A film végigkíséri a holland arisztokrata műkereskedő Jan Sixet, amint nem is egy, hanem rögtön két „új” Rembrandt portré szerzőségét bizonyítja, ezzel beteljesítve gyerekkori álmát. Amikor azonban azzal vádolják, hogy megszegte egyik kereskedőtársával kötött korábbi egyezségét, minden elveszni látszik. Oeke Hoogendijk, Az új Rijksmuseum című, 2014-es, több díjat is elnyert film rendezőnője új dokumentumfilmje, Az én Rembrandtom páratlan alapossággal tárja fel, hogy mitől is ennyire különlegesek a holland festőóriás munkái, amelyek a mai napig művészetbarátok millióit képesek rabul ejteni

Füge egy vidéki gimnáziumban tanul, elvált szüleit ritkán látogatja. Barátaival sikeres zenekart alakítanak. Szerelmes lesz osztálytársnöjébe, Ágotába. Amikor feltünik a lány régi, felnött udvarlója, Füge elöször öngyilkos akar lenni, végül csak szakít a lánnyal. Apjához megy tanácsot kérni. A férfi bemutatja öt egy nönek, aki bevezeti a szeretkezés rejtelmeibe. Ágota szereti Fügét, végre egymásra találnak. A lány teherbe esik, de el akarja vetetni a gyereket. Füge most anyjához fordul. Ott találja apját is, az asszony ugyanis halálos beteg. Füge visszamegy Ágotához, s a lány úgy dönt, hogy megtartja a gyereket. Füge feleségül akarja venni. Elutaznak, hogy bemutassa öt az édesanyjának, de mire odaérnek, az anya már meghalt.

A húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie (Renate Reinsve) története zajos sikert aratott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb színésznő díját, majd a világ fesztiváljait bejárva mindenhol újabb rajongókat gyűjtött. Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez. Joachim Trier legújabb alkotását nevezte Norvégia a 2022-es Oscar-díjátadóra. A filmet a kritikusok az elmúlt évek legjobb romantikus filmjének tartják, főszerepében az elbűvölő Renate Reinsve egészen lehengerlő alakítást nyújt.

A korábban Oscar-jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi – a legjobb film-jelölés, 1998) megható új filmjében a szeretet erejéről mesél. A harmincas évei közepén járó egyedülálló apa, John (James Norton) a lehető legtöbbet szeretné a kisfiának nyújtani. Amikor a férfi megtudja, hogy egy betegség miatt csupán néhány hónapja van hátra, kétségbeesett keresésnek indul, hogy új szülőket találjon, és biztosítsa a gyermeke jövőjét az ő halála utáni időkre is. A szívbemarkoló és felemelő alkotásban egy írországi, egyszerű munkás mutat példát sokaknak felelősségtudatból, önzetlenségből és a szeretet erejéből. A valós események nyomán készült film a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, majd számos díjat nyert a világ különböző fesztiváljain.

A művészet templomai sorozat február 3-tól érkező új bemutatója a mesteri szobrászművész, Gian Lorenzo Bernini munkásságát mutatja be átfogó módon, a Rómában megrendezett nagyszabású 2018-as életmű-kiállításán készített exkluzív felvételekkel, amelyek feltárják a mesterművek finom részleteit is. Nincs még egy olyan művész, aki akkora hatással lett volna a 17. századi Rómára, mint Bernini. A szobrász és építész, aki kilenc pápát is szolgált, kitörölhetetlenül ott hagyta nyomát az Örök Városban. Bernini tehetségének és zsenialitásának csodálatára nem is találhatunk alkalmasabb helyszínt, mint a római Borghese Galéria, amelynek épületét eredetileg a művész patrónusa, Scipione Borghese bíboros építtette a 17. század elején. Itt teljesedett ki Bernini valódi tehetsége, ahogy szó szerint kőbe tudta vésni az élet minden rezdülését és drámaiságát. A múzeum által rendezett “Bernini – A szobrász” című életmű-kiállítás “minden látogató számára életre szóló élményt nyújt.” (The New York Times). Közel öt évszázad telt el azóta, hogy létrejöttek a művész fenséges szoborcsoportjai, amelyek mára a világon szétszórva, a legnagyobb múzeumok gyűjteményeiben láthatók. A Villa Borghese által kiállított, több mint hatvan mesterművet felvonultató gyűjtemény a műértők szerint nem más, mint Bernini hazatérése. A lenyűgöző szobrok és szoborcsoportok olyan neves múzeumokból érkeztek Rómába erre a különleges kiállításra, mint a Vatikáni Múzeum, a bergamói Carrara Akadémia, a párizsi Lourve, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, a londoni National Gallery és a Berlini Nemzeti Múzeum. A kiállításról készült mozifilm a sorozatra jellemző módon a művész élettörténetét feltáró szakértői interjúk és a műalkotásokról készített páratlanul részletgazdag – 8K felbontású kamerákkal rögzített – felvételek segítségével mutatja be Bernini életművét és elemzi a mesterműveket.

Lucy egy kiadó társigazgatójának asszisztenseként dolgozik, és próbál felfelé törni a ranglétrán. Ebben jócskán megnehezíti a dolgát a vele szemben ülő ambiciózus Joshua, akivel ki nem állhatják egymást, amit nem is rejtenek véka alá: különböző passzív-agresszív játékaikkal az őrületbe kergetik nem csak a másikat, de munkatársaikat is. Kettejük viszonya azonban akkor kezd el igazán komplikálódni, mikor a gyűlölet mellett a vonzalom is begyűrűzik a kapcsolatukba.

Az év 1402. I. Margit dán királynő elérte azt, ami még senkinek nem sikerült. Dániát, Norvégiát és Svédországot egy békeorientált unióba tömörítette, melyet fiatal, örökbe fogadott fia, Erik révén egyedül irányít. Az kalmari unió azonban folyamatos fenyegetésnek van kitéve, ezért a királynő azt tervezi, hogy összeadja Eriket egy angol hercegnővel. Az Angliával kötött szövetség hivatott biztosítani a birodalom európai nagyhatalmi státuszát, ám ekkora felbukkan valaki Margit múltjából, akinek színre lépése mindent megváltoztat.

Milyen érzés lenne, ha lenne egy saját, csakis hozzád kötődő állatod? Aki téged megért, beszélgetni tudsz vele, mindenhova elkísér? Ennek az iskolának a tanulói ilyen igaz barátokra lelnek. A mágikus állatok kívülről plüssállatnak látszanak, és azt, hogy beszélni tudnak, csak a gazdájuk észleli. Idanak különösen jól jön egy ilyen társ, mikor új iskolába kerül, ahol látszólag senki sem akar vele barátkozni. Ő és Benni - a fiú, akiről osztálytársai tudomást sem akarnak venni - az elsők az osztályban, akik mágikus állatokat kapnak.

Az év 1402. I. Margit dán királynő elérte azt, ami még senkinek nem sikerült. Dániát, Norvégiát és Svédországot egy békeorientált unióba tömörítette, melyet fiatal, örökbe fogadott fia, Erik révén egyedül irányít. Az kalmari unió azonban folyamatos fenyegetésnek van kitéve, ezért a királynő azt tervezi, hogy összeadja Eriket egy angol hercegnővel. Az Angliával kötött szövetség hivatott biztosítani a birodalom európai nagyhatalmi státuszát, ám ekkora felbukkan valaki Margit múltjából, akinek színre lépése mindent megváltoztat.

Milyen érzés lenne, ha lenne egy saját, csakis hozzád kötődő állatod? Aki téged megért, beszélgetni tudsz vele, mindenhova elkísér? Ennek az iskolának a tanulói ilyen igaz barátokra lelnek. A mágikus állatok kívülről plüssállatnak látszanak, és azt, hogy beszélni tudnak, csak a gazdájuk észleli. Idanak különösen jól jön egy ilyen társ, mikor új iskolába kerül, ahol látszólag senki sem akar vele barátkozni. Ő és Benni - a fiú, akiről osztálytársai tudomást sem akarnak venni - az elsők az osztályban, akik mágikus állatokat kapnak.

AZ UNOKA egy nyomozós thrillerbe oltott felnövés-történet, a fekete komédia elemeivel árnyalva. A napjainkban játszódó bosszútörténet főhőse egy szelíd, illedelmes irodista fiú, Rudi (Blahó Gergő). Miután imádott nagyapja (Jordán Tamás) egy lelketlen csalás áldozata lesz, elhatározza, hogy saját maga szolgáltat igazságot. Ehhez találékonyságra, rafinériára és önbizalomra van szüksége – meg egy csapat szövetségesre. A MINDENKI című rövidfilmjéért Oscar-díjat nyert Deák Kristóf első mozifilmje 2022. január 6-tól a mozikban!

Az emberiséget egy mindent elsöprő katasztrófa fenyegeti, amikor egy sötét, titokzatos erő eltéríti a Holdat a pályájáról, és közvetlenül a Föld felé löki. A becsapódás elkerülhetetlennek tűnik, a bolygó végveszélyben van. A káosz, és totális pánik közepette a NASA vezetője, és egykori űrhajósa, Jo Fowler (Halle Berry) egy meghökkentő teóriával áll elő, ami a megmenekülést jelentheti mindenki számára. Fowler összeáll az elszánt űrhajóssal, Brian Harperrel (Patrick Wilson), és az összeesküvés-elméletek szakértőjével, K. C. Housmannal (John Bradley), hogy egy lehetetlennek tűnő küldetésen mentsék meg a világot. Ám arra egyikük sincs felkészülve, ami a Holdon vár rájuk…