Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk „Amikor a kívánságok valóra válnak.” A Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk címmel március 28-án jelenik meg a mozikban. Az egyik legsikeresebb magyar gyerekfilm-sorozat hatodik része, a korábbi mozifilmekhez hasonlóan, elsősorban a 2-6 éves gyerekeket szólítja meg. Az idén 20 éves sorozatból készült mozifilm ezúttal is 13 részes meseválogatás, 13 új kaland a régi, jól ismert szereplőkkel, és néhány vadonatúj karakterrel. A sorozat két főszereplője: Bogyó a csigafiú és Babóca a katicalány. Barátaikkal, a közel 100 egyénített kis állatszereplővel minden epizódban felfedezik környezetüket, az erdők, mezők és vizek világát. Eközben sok mindent meg-tanulnak egymásról, a közösségről és saját magukról is. A korábbi évadok epizódjaihoz hasonlóan a Bogyó és Babó-ca 6. – Csengettyűk is csupa olyan mesét tartalmaz, amely a korosztály tagjai számára ismerős élményekre, kihívásokra, érzésekre épül.
Egy imádnivaló fehér delfin szívmelengető történetét hozzuk el a moziba. Az animációs film elnyerte a montreali Nemzetközi Gyermekfilmfesztivál (FIFEM) közönségdíját. Míg társai már mind fehérré változtak, Belu még mindig kicsi és szürke. Hogy bebizonyítsa rátermettségét és hogy teljesítse imádott nagymamája utolsó kívánságát, Belu veszélyes útra indul a Nagy Északra.
A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában játszódó történetben két nagyhatalmú uralkodóház harcol az Arrakis bolygó feletti hatalomért, mert az ismert univerzumban egyedül az itteni végtelen sivatagban bányászható az a fűszer, amely lehetővé teszi a csillagközi utazást. A Harkonnenek ura kiirtatta az Atreides családot. De Paul Atreides herceg (Timothée Chalamet) megmenekült: a pusztaságban bujkál egy titokzatos, nomád nép, a fremenek között, ahol megismerkedik egy lánnyal, Csanival (Zendaya). Az a sorsa, hogy bosszút álljon a családjáért, háborúba vezesse a hozzá hű seregeket. Döntenie kell, hogy élete nagy szerelmét választja-e, vagy beteljesíti a végzetét. Az univerzum sorsa múlik azon, hogy mit határoz: és végül olyan útra lép, amely megváltoztathatja azt a szörnyű jövőt, amelyet egyedül ő lát előre.
A Nobel-díjas Samuel Beckett a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója. A többség számára a Godot-ra várva című színműve révén lehet ismerős, de az ír szerző nemcsak emiatt tekintendő a modern irodalom egyik úttörőjének. Az Előbb táncolj! Beckett munkásságáról és magánéletéről szóló életrajzi film, amelyben a fiatalkortól a Nobel-díj elnyeréséig tartó életútba kaphatunk betekintést. Felvillannak a legfontosabb állomások, a magánélet bonyodalmai, a történelem viharai. A filmen keresztül jobban megérthetjük Beckett bonyolult belső világát, amelyet olyan plasztikusan nyújt át a munkásságán keresztül.
Egy fiatal srác szenvedélye az egzotikus állatok gyűjtése. Egy nap egy mérgező pókot talál egy piacon, amit hazavisz a lakásába. A pók rövid idő elteltével kiszabadul és rohamosan szaporodni kezd, szörnyű hálócsapdává változtatva nemcsak a lakást, de az egész társasházat is. A rendőrség lezárja az egész épületet, miután a lakókat lesből támadják a mutáns pókok. A túlélőknek egyetlen lehetősége marad: megtalálni a kiutat, hogy túléljék a halálos csapdát. /// A Pókok a valaha készült egyik legjobb, leglátványosabb horrorfilm a nyolclábúakról. A film világpremierje a világ legrégebbi filmfesztiválján, az ’A’ kategóriás Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában volt. Az alkotás két César-díj jelölést kapott a Francia Filmakadémia éves díjátadóján (legjobb elsőfilm, legjobb vizuális effektusok). A Pókokat a világ legrangosabb tematikus fesztiváljain díjazták: a Sitges – Katalán Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját a fantasztikus filmek kategóriában, az amerikai Fantastic Fest-en pedig a horrorfilmek kategóriában megkapta a legjobb film és legjobb rendezés elismeréseit.
A Nobel-díjas Samuel Beckett a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója. A többség számára a Godot-ra várva című színműve révén lehet ismerős, de az ír szerző nemcsak emiatt tekintendő a modern irodalom egyik úttörőjének. Az Előbb táncolj! Beckett munkásságáról és magánéletéről szóló életrajzi film, amelyben a fiatalkortól a Nobel-díj elnyeréséig tartó életútba kaphatunk betekintést. Felvillannak a legfontosabb állomások, a magánélet bonyodalmai, a történelem viharai. A filmen keresztül jobban megérthetjük Beckett bonyolult belső világát, amelyet olyan plasztikusan nyújt át a munkásságán keresztül.
Egy fiatal srác szenvedélye az egzotikus állatok gyűjtése. Egy nap egy mérgező pókot talál egy piacon, amit hazavisz a lakásába. A pók rövid idő elteltével kiszabadul és rohamosan szaporodni kezd, szörnyű hálócsapdává változtatva nemcsak a lakást, de az egész társasházat is. A rendőrség lezárja az egész épületet, miután a lakókat lesből támadják a mutáns pókok. A túlélőknek egyetlen lehetősége marad: megtalálni a kiutat, hogy túléljék a halálos csapdát. /// A Pókok a valaha készült egyik legjobb, leglátványosabb horrorfilm a nyolclábúakról. A film világpremierje a világ legrégebbi filmfesztiválján, az ’A’ kategóriás Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában volt. Az alkotás két César-díj jelölést kapott a Francia Filmakadémia éves díjátadóján (legjobb elsőfilm, legjobb vizuális effektusok). A Pókokat a világ legrangosabb tematikus fesztiváljain díjazták: a Sitges – Katalán Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját a fantasztikus filmek kategóriában, az amerikai Fantastic Fest-en pedig a horrorfilmek kategóriában megkapta a legjobb film és legjobb rendezés elismeréseit.
Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól, és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzik-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Mellette szerepel a filmben Didier Bourdon (Vadászidény, Alibi.com 2, Bor, mámor, Provence) és Sylvie Testud (Piaf, Lourdes, Sóhajok, Tokiói tortúra) is.
Az új lányt, Cady Heront befogadja a tápláléklánc tetején lévő elit csapat, a menő csajok bandája, a „plasztikok”, vagyis az ármánykodó méhkirálynő, Regina George, és két alattvalója, Gretchen és Karen. Ám amikor Cady elköveti azt a gigantikus baklövést, hogy belezúg Regina expasijába, Aaron Samuelsbe, pillanatok alatt ő lesz a középpont Regina célkeresztjében. Cady megpróbálja legyőzni a csapat csúcsragadozóját számkivetett barátaival, Janisszel és Damiennel, és azt is meg kell tanulnia, hogyan maradjon hű saját magához, miközben próbál eligazodni a világ legveszélyesebb dzsungelében: a gimiben.
Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagyhatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…
Egy fiatal amerikai nőt Rómába küldenek, hogy az egyház szolgálatának szentelje életét. Ott azonban olyan sötétséggel találkozik, ami kétségeket ébreszt tulajdon hitében, s egy borzongató összeesküvésre is fényt derít, aminek célja, hogy biztosítsa a megtestesült gonosz világra jövetelét.
Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagyhatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…
Egy fiatal amerikai nőt Rómába küldenek, hogy az egyház szolgálatának szentelje életét. Ott azonban olyan sötétséggel találkozik, ami kétségeket ébreszt tulajdon hitében, s egy borzongató összeesküvésre is fényt derít, aminek célja, hogy biztosítsa a megtestesült gonosz világra jövetelét.
A 48 éves Etero egy kis grúziai faluban él. Soha nem akart férjhez menni, a szabadság éppoly fontos számára, mint fenséges süteményei. De az egyedül élő nőre nem néznek jó szemmel a faluban, és hamar a pletykák célpontjává válik. Amikor szenvedélyes szerelemre lobban egy férfi iránt, döntés elé kényszerül: vajon továbbra is kötöttségek nélkül folytassa független életét, vagy ezentúl kapcsolatban éljen? Eterónak meg kell küzdenie a saját érzéseivel, és el kell döntenie, melyik út vezet számára a boldogsághoz.
Párizs külvárosában egy épületbontás során rosszul lesz és meghal a helyi polgármester. Utódjának egy fiatal, ambíciózus orvost neveznek ki, akit politikai alapon választanak meg. A rosszhírű környék munkásokból és bevándorlókból álló lakosai gyanakodva tekintenek az új polgármesterre és több együttérzést és segítséget várnak tőle. A politikát átszövő korrupció azonban a lakhatásra és ingatlangazdálkodásra is kiterjed, ami egy helyi aktivistát arra ösztönöz, hogy az elesettek élére állva mind harsányabban szálljon szembe a politikai akaratal. A fokozódó elégedetlenség azonban egyre több törvénytelenséget eredményez és egyre nagyobb biztonsági kockázattal jár.
A 48 éves Etero egy kis grúziai faluban él. Soha nem akart férjhez menni, a szabadság éppoly fontos számára, mint fenséges süteményei. De az egyedül élő nőre nem néznek jó szemmel a faluban, és hamar a pletykák célpontjává válik. Amikor szenvedélyes szerelemre lobban egy férfi iránt, döntés elé kényszerül: vajon továbbra is kötöttségek nélkül folytassa független életét, vagy ezentúl kapcsolatban éljen? Eterónak meg kell küzdenie a saját érzéseivel, és el kell döntenie, melyik út vezet számára a boldogsághoz.
Párizs külvárosában egy épületbontás során rosszul lesz és meghal a helyi polgármester. Utódjának egy fiatal, ambíciózus orvost neveznek ki, akit politikai alapon választanak meg. A rosszhírű környék munkásokból és bevándorlókból álló lakosai gyanakodva tekintenek az új polgármesterre és több együttérzést és segítséget várnak tőle. A politikát átszövő korrupció azonban a lakhatásra és ingatlangazdálkodásra is kiterjed, ami egy helyi aktivistát arra ösztönöz, hogy az elesettek élére állva mind harsányabban szálljon szembe a politikai akaratal. A fokozódó elégedetlenség azonban egyre több törvénytelenséget eredményez és egyre nagyobb biztonsági kockázattal jár.
Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagyhatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…
Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól, és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzik-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Mellette szerepel a filmben Didier Bourdon (Vadászidény, Alibi.com 2, Bor, mámor, Provence) és Sylvie Testud (Piaf, Lourdes, Sóhajok, Tokiói tortúra) is.
Irány Dél-Afrika, az orrszarvúknak segítségre van szüksége. A tizenegy éves Thabo egy rezervátumban él nagybátyjával, aki vadőr. Egy nap szemtanúi lesznek, ahogy meggyilkolnak egy orrszarvút a szomszédos szafari parkban az értékes szarva miatt. Ráadásul Thabo nagybátyját, az ártatlan Vusit gyanúsítják. Most Thabón a világ szeme, hogy kiderítse ki a valódi bűnös. Áprilisban minden kiderül a Thabo és a szafari kalandban.
A mindent eldöntő, minden eddiginél nagyobb háború nem ért véget azzal, hogy Kong és Godzilla szembetalálkozott és összemérte az erejét. Mert az ember most már kénytelen belenyugodni, hogy nem ő a legerősebb a földön. És nem ismeri igazán a saját világát: várja még néhány eddig rejtve maradt meglepetés. Bujkál még valami a föld alatt, ami felébredt, és pusztítani akar. Az emberiség képtelen megállítani. Talán Kong is képtelen volna. És Godzilla is. De ha ők ketten összefognának, akkor esetleg megmenekülhetnének ők is és mi is… Ennél biztos nem lesz nagyobb film: a mozitörténet két legnagyobb és talán legfélelmetesebb szörnye, a legendás Kong és felülmúlhatatlan Godzilla újra látványos és hátborzongató háborúba indul – és ebbe beleremeg a moziterem.
Irány Dél-Afrika, az orrszarvúknak segítségre van szüksége. A tizenegy éves Thabo egy rezervátumban él nagybátyjával, aki vadőr. Egy nap szemtanúi lesznek, ahogy meggyilkolnak egy orrszarvút a szomszédos szafari parkban az értékes szarva miatt. Ráadásul Thabo nagybátyját, az ártatlan Vusit gyanúsítják. Most Thabón a világ szeme, hogy kiderítse ki a valódi bűnös. Áprilisban minden kiderül a Thabo és a szafari kalandban.
A mindent eldöntő, minden eddiginél nagyobb háború nem ért véget azzal, hogy Kong és Godzilla szembetalálkozott és összemérte az erejét. Mert az ember most már kénytelen belenyugodni, hogy nem ő a legerősebb a földön. És nem ismeri igazán a saját világát: várja még néhány eddig rejtve maradt meglepetés. Bujkál még valami a föld alatt, ami felébredt, és pusztítani akar. Az emberiség képtelen megállítani. Talán Kong is képtelen volna. És Godzilla is. De ha ők ketten összefognának, akkor esetleg megmenekülhetnének ők is és mi is… Ennél biztos nem lesz nagyobb film: a mozitörténet két legnagyobb és talán legfélelmetesebb szörnye, a legendás Kong és felülmúlhatatlan Godzilla újra látványos és hátborzongató háborúba indul – és ebbe beleremeg a moziterem.
A Nobel-díjas Samuel Beckett a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója. A többség számára a Godot-ra várva című színműve révén lehet ismerős, de az ír szerző nemcsak emiatt tekintendő a modern irodalom egyik úttörőjének. Az Előbb táncolj! Beckett munkásságáról és magánéletéről szóló életrajzi film, amelyben a fiatalkortól a Nobel-díj elnyeréséig tartó életútba kaphatunk betekintést. Felvillannak a legfontosabb állomások, a magánélet bonyodalmai, a történelem viharai. A filmen keresztül jobban megérthetjük Beckett bonyolult belső világát, amelyet olyan plasztikusan nyújt át a munkásságán keresztül.
Egy fiatal srác szenvedélye az egzotikus állatok gyűjtése. Egy nap egy mérgező pókot talál egy piacon, amit hazavisz a lakásába. A pók rövid idő elteltével kiszabadul és rohamosan szaporodni kezd, szörnyű hálócsapdává változtatva nemcsak a lakást, de az egész társasházat is. A rendőrség lezárja az egész épületet, miután a lakókat lesből támadják a mutáns pókok. A túlélőknek egyetlen lehetősége marad: megtalálni a kiutat, hogy túléljék a halálos csapdát. /// A Pókok a valaha készült egyik legjobb, leglátványosabb horrorfilm a nyolclábúakról. A film világpremierje a világ legrégebbi filmfesztiválján, az ’A’ kategóriás Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában volt. Az alkotás két César-díj jelölést kapott a Francia Filmakadémia éves díjátadóján (legjobb elsőfilm, legjobb vizuális effektusok). A Pókokat a világ legrangosabb tematikus fesztiváljain díjazták: a Sitges – Katalán Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját a fantasztikus filmek kategóriában, az amerikai Fantastic Fest-en pedig a horrorfilmek kategóriában megkapta a legjobb film és legjobb rendezés elismeréseit.
Párizs külvárosában egy épületbontás során rosszul lesz és meghal a helyi polgármester. Utódjának egy fiatal, ambíciózus orvost neveznek ki, akit politikai alapon választanak meg. A rosszhírű környék munkásokból és bevándorlókból álló lakosai gyanakodva tekintenek az új polgármesterre és több együttérzést és segítséget várnak tőle. A politikát átszövő korrupció azonban a lakhatásra és ingatlangazdálkodásra is kiterjed, ami egy helyi aktivistát arra ösztönöz, hogy az elesettek élére állva mind harsányabban szálljon szembe a politikai akaratal. A fokozódó elégedetlenség azonban egyre több törvénytelenséget eredményez és egyre nagyobb biztonsági kockázattal jár.
A 48 éves Etero egy kis grúziai faluban él. Soha nem akart férjhez menni, a szabadság éppoly fontos számára, mint fenséges süteményei. De az egyedül élő nőre nem néznek jó szemmel a faluban, és hamar a pletykák célpontjává válik. Amikor szenvedélyes szerelemre lobban egy férfi iránt, döntés elé kényszerül: vajon továbbra is kötöttségek nélkül folytassa független életét, vagy ezentúl kapcsolatban éljen? Eterónak meg kell küzdenie a saját érzéseivel, és el kell döntenie, melyik út vezet számára a boldogsághoz.
Roy Freemannek (Russell Crowe), az emlékezetvesztéssel küzdő volt gyilkossági nyomozónak egy korábbi ügy kerül a látóterébe, amire szintén nem emlékszik. Mivel egy halálsoron várakozó ártatlan ember élete a tét, Freemannek össze kell szednie az évtizedes gyilkossági ügy brutális bizonyítékait. Az eltemetett titkok és árulások gonosz hálója, amely a nyomozása során feltárul, a saját múltjához látszik kapcsolódni. Csak az ösztöneiben bízhat, míg végül szembesül a dermesztő igazsággal. Ám néha az a legjobb, ha a vérebeket hagyjuk tovább szunnyadni.
Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Az Oscar-jelölt Dev Patel (Oroszlán, Gettómilliomos) ezzel a lenyűgöző akcióthrillerrel mutatkozik be rendezőként, amellett, hogy ő alakítja a címszereplőt, aki bosszút akar állni anyja meggyilkolásáért a város korrupt vezetőin, akik szisztematikusan sanyargatják a szegényeket és a kiszolgáltatottakat. A filmet a majomfejű és majomfarkú Hanumán legendája ihlette, aki az erő és a bátorság megtestesítője. Patel alakítja a névtelen, csak kölyökként emlegetett fiatalembert, aki sanyarú életét egy titkos harcos klubban tengeti, ahol estéről estére gorillamaszkot viselve véresre vereti magát a népszerűbb harcosokkal. Sok esztendőn át fojtja el dühét, mígnem megtalálja a módját, hogyan furakodjon be a város bűnös elitjének tagjai közé. Amikor feltör benne egy gyermekkori trauma, rejtélyes módon megsebesült kezei szinte önálló életre kelve megtorló hadjáratba kezdenek azok ellen, akik mindent elvettek tőle… Az izgalmas és látványos harci és üldözős jelenetekkel megspékelt Majomember Patel eredeti története alapján készült, a forgatókönyvet pedig Paul Angunawela és John Collee (Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán) közreműködésével írta.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Az Oscar-jelölt Dev Patel (Oroszlán, Gettómilliomos) ezzel a lenyűgöző akcióthrillerrel mutatkozik be rendezőként, amellett, hogy ő alakítja a címszereplőt, aki bosszút akar állni anyja meggyilkolásáért a város korrupt vezetőin, akik szisztematikusan sanyargatják a szegényeket és a kiszolgáltatottakat. A filmet a majomfejű és majomfarkú Hanumán legendája ihlette, aki az erő és a bátorság megtestesítője. Patel alakítja a névtelen, csak kölyökként emlegetett fiatalembert, aki sanyarú életét egy titkos harcos klubban tengeti, ahol estéről estére gorillamaszkot viselve véresre vereti magát a népszerűbb harcosokkal. Sok esztendőn át fojtja el dühét, mígnem megtalálja a módját, hogyan furakodjon be a város bűnös elitjének tagjai közé. Amikor feltör benne egy gyermekkori trauma, rejtélyes módon megsebesült kezei szinte önálló életre kelve megtorló hadjáratba kezdenek azok ellen, akik mindent elvettek tőle… Az izgalmas és látványos harci és üldözős jelenetekkel megspékelt Majomember Patel eredeti története alapján készült, a forgatókönyvet pedig Paul Angunawela és John Collee (Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán) közreműködésével írta.
Carte Rouge – Vörös térkép /színes magyar dokumentum-játékfilm // A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.
Carte Rouge – Vörös térkép /színes magyar dokumentum-játékfilm // A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.
Roy Freemannek (Russell Crowe), az emlékezetvesztéssel küzdő volt gyilkossági nyomozónak egy korábbi ügy kerül a látóterébe, amire szintén nem emlékszik. Mivel egy halálsoron várakozó ártatlan ember élete a tét, Freemannek össze kell szednie az évtizedes gyilkossági ügy brutális bizonyítékait. Az eltemetett titkok és árulások gonosz hálója, amely a nyomozása során feltárul, a saját múltjához látszik kapcsolódni. Csak az ösztöneiben bízhat, míg végül szembesül a dermesztő igazsággal. Ám néha az a legjobb, ha a vérebeket hagyjuk tovább szunnyadni.
Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal.
Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életreszóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét. A Robotálmok Sara Varon világhírű képregényének filmadaptációja. A Robotálmok világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján Cannes-ban volt. Ezt követően az alkotás szerepelt a világ legrangosabb animációsfilm fesztiválja, az Annecy Nemzetközi Animációsfilm Fesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb film díját. Az alkotás Európai Filmdíjat nyert a legjobb animációs film kategóriában. A Robotálmok emellett szerepel az Oscar-díj animációs film kategóriájának szűkített listáján és esélyes az Oscar-jelölésre. Az animációt négy kategóriában jelölték a Spanyol Filmakadémia Goya-díjára (animációs film, vágás, adaptált forgatókönyv, zene). Pablo Berger a kortárs spanyol film egyik legjelentősebb alkotója, aki olyan díjnyertes filmeket készített korábban, mint a Torremolinos 73 – Szex, hazugság, super 8-as, a Hófehérke és az Abrakadabra.
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. /// Mi határozza meg kik vagyunk és mivé lehetünk? A Származás hősnője pontosan ezekre a nehéz kérdésekre keresi a választ. Isabel Wilkersonnak információra van szüksége könyvének megírásához, ezért kénytelen egyre mélyebbre ásni érte. Átutazza Németországot, Indiát és az Egyesült Államokat, hogy közelebb kerüljön a kasztrendszer megértéséhez. Ez a film neked szól, ha kíváncsi vagy egy valós eseményeken alapuló szívhez szóló történetre.